A tenziós fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, amellyel az emberek együtt élnek. Sokszor tompa, szorító érzésként jelentkezik a homlok, a halánték vagy a tarkó területén és gyakran órákon, akár napokon át is fennáll. A legtöbben ilyenkor automatikusan a stresszre gondolnak, és valóban, a feszültség szerepet játszhat a kialakulásában. De mi történik akkor, ha a fejfájás akkor is visszatér, amikor nincs különösebb stressz az életében?
Valóban csak stressz okozza a tenziós fejfájást?
Sokan automatikusan a stresszre gondolnak, amikor tenziós fejfájás jelentkezik. De mi van akkor, ha a fájdalom akkor is visszatér, amikor nincs különösebb lelki terhelés az életében? A „tenziós” elnevezés könnyen félrevezető lehet, hiszen azt sugallja, hogy a probléma kizárólag a stresszből ered. Valójában azonban a tenziós fejfájás sokkal gyakrabban egy hosszabb ideje fennálló testi túlterhelés következménye, amely fokozatosan alakul ki a mindennapok során.
A fej, a nyak és a vállöv izmai szoros, egymásra épülő rendszerben működnek. Amikor ebben az egyensúly megbomlik, például tartós izomfeszülés, testtartási eltérés vagy állkapocs-terhelés miatt, a feszültség lassan felhalmozódik. Ha sikerül ezt a folyamatot felismerni és kezelni, nemcsak a fejfájás enyhíthető, hanem a kiváltó ok is megszüntethető.
Miért tér vissza újra és újra a fájdalom?
Sokan tapasztalják, hogy a fájdalomcsillapító segít, a masszázs megkönnyebbülést hoz, mégis néhány nap vagy hét múlva minden kezdődik elölről. Ennek oka legtöbbször az, hogy a kezelés csak a tünetre irányul, nem pedig a kiváltó okra.
A háttérben gyakran egy összetett terhelési folyamat áll, amelyet több tényező együtt tart fenn:
- tartós izomfeszülés a nyak és a váll területén,
- előrehelyezett fejtartás és ülő életmód,
- állkapocsfeszülés vagy fogszorítás,
- valamint a testtartásból adódó kompenzációk.
Amíg ezek a tényezők változatlanok maradnak, a fejfájás is hajlamos visszatérni.
Lehet, hogy az állkapocs is szerepet játszik?
Kevesen gondolnak rá, pedig az állkapocs működése kulcsszerepet játszhat a tenziós fejfájás kialakulásában. A rágóizmok és a nyak izmai szoros kapcsolatban állnak egymással, így az állkapocs túlterhelése könnyen továbbterjedhet a fej irányába. A fogszorítás, akár éjszaka, akár napközben, folyamatos feszülést hozhat létre, amely több szinten is hat a szervezetre:
Fokozza a halántéki és tarkótáji izomterhelést
Az állkapocs túlzott igénybevétele közvetlenül növeli a fej körüli izmok feszülését, ami gyakran fejfájásban jelentkezik.
Csökkenti az izmok regenerációs képességét
A tartós izommunka miatt az izmok nem tudnak megfelelően ellazulni, így a feszültség folyamatosan fennmarad.
Hosszú távon fejfájást idézhet elő
Az állandó, alacsony szintű terhelés idővel krónikus panaszokká alakulhat, amelyek visszatérő fejfájás formájában jelentkeznek.
Szakértői megközelítés az Állkapocsterápia szemléletében
Az allkapocsterapia.hu komplex szemlélete abból indul ki, hogy a test egységes rendszerként működik. A tenziós fejfájás esetében ezért nemcsak a fej területét vizsgálják, hanem az állkapocs, a nyak és a testtartás kapcsolatát is.
A cél annak feltárása, hogy:
- hol alakult ki a túlterhelés,
- milyen tényezők tartják fenn a feszültséget,
- és hogyan lehet visszaállítani az egyensúlyt.